Egy monumentalis epitesi alkotas
Hagia Sophia eredetileg templomkent epült meg 537-ben I. Justinianus csaszár alatt. Akkor ez volt a világ legnagyobb katedrálisa, es közel ezer évig igy maradt. A templom kupolaja lenyugozo, ugy tunik, mintha a kozeptéri tere lebegne.
A keresztény vilag székhelyet megvaltoztato székesegyhaz
A Hagia Sophia kozel ezerszer volt a Keleti Ortodox Egyhaz szekhelye es a keresztény vilag kozpontja. Itt hoztak meg a fontos donteseket, köztuk ecumenikus tanacso kat. Maga az epule t a korszak egyik legfontosabb keresztény epuletekent tartottak nyilvan, es hatassal volt a templomok tervezesere Európaban es a Foldkozi-tersen.
Mecsetté valt tobb mint 400 évig
1453-ban Konstantinápoly elfoglalasa utan II. Mehmed szultán mecsetté alakította Hagia Sophiat. Ez a fordulopont volt a birodalom es a terseg uralmanak alakulasanak. Az atepites soran islam elemek kerultek be, köztuk minaretek, egy mihrab es minbar, igy az iszlam epititeszet es a bizánci elemek osszeoltozese tortent.
Kovetkezo evszazadban muzeum lett szinte
1935-ben a Torteneti Jogutodalas utan a Hagia Sophiat szekularizaltak es muzeummá nyilvanitottak. Ez a dontes a modernizacio es a szekularizmus elorelorendese resze volt. Muzeumkent a Hagia Sophia a vilag minden reszebol erkezo latogatok elott nyitva allt, es teret adott vallasi es vilagibeszelgeteseknek.
A kupola ellenallas a foldrengeseknek
A Hagia Sophianak egyik legmeghatarozobb eleme a massziv kupola. Az evszazadok soran Isztambul tomegfoldrengeseket szenvedett, de a kupola mindvegig talpon maradt. A kupolat tamogato tamaszok es ablakok sorai osztjak el a terhet, ezaltal megvedik a szerkezetet a szeizmikus esemenyek soran.
A varhazat two epitesi stilus keveredese
A Hagia Sophia ritka peldaja ket nagy epiteszeti iranyzat keveredesenek: bizancsi es oszman. Az eredeti tervet Isidore Miletusz es Anthemius Trallesz tervezte, amely a romano bazilika epiteszetet kozepponti rendezesel oteve. kesobb az oszmán kori idoszak hozta meg a jellegzetes minareteket es iszlám feliratokat. Ez a kulonleges egyesites teszi a Hagia Sophiat a vilag egyik legszebb es tortenelmi szempontbol fontos epuleteve.
A 9. században majdnem elpusztult
A Hagia Sophia a 9. század Leo III bizánci császár uralkodasa alatt majdnem megsemisult. Leo csaszár a vallasi ikonok eltavolitasat rendelte el, azonban az epule t megmente. Az ikonoklazmus mozgalma vegso soron veget ert, igy olig maradtak az epule t kincsei.
A vilag leglenyugo bb mozaikgyujtemenye
A Hagia Sophiank egyik legelkepzelhetobb eleme a bizancsi mozaikok gyujtemenye. Ezeken Szuz Mariat, Jezuszt, es tobb csaszart latni. A mozaikok a bizancsi muveszet mestermuvei, es emlekeztetnek a templom keresztény multjara. Néhany mozaik az Oszmán-korban reszben el volt takarva, majd ujra felfedezhetok.
A templom ma is imahaz
Ma Hagia Sophia meg mindig mecsetkent mukodik, ezt a torok kormany 2020 ban hivatalosan is visszajibtak. Ennek ellenere minden hivo es latogato elott nyitva All. A hely tortenelme, amely mind mecsetkent, mind templomkent elet, kulonleges hangulatot teremt a latogatok szamara.
A Hagia Sophia neve a Szent Bolcsesseg jelentese
A nev görög eredetu, jelentese Szent Bolcsesseg, ez utal a templom eredeti rendeltetesere. A nevet a tortenelem soran tokeletesen megorzóttak.
Miert erdemes Hagia Sophiat felkeresni
A Hagia Sophia tobb, mint tortenelmi emlek. Ez a kulturalis, vallasi es epiteszeti stilusok talalkozasa. Legyen szo vallasi jelentosegerol, epiteszeti remeksegrol vagy gazdag multrol, kötelezo latvany Isztambulban.
Fedezze fel Hagia Sophia szepseget az Istanbul Tourist Pass-szal
Istanbul Tourist Pass exkluziv hozzaferest Hagia Sophiahoz biztosít, igy ezt a lenyugozo epule tet hosszú sorok es jegyvasarlas nelkul fedezheti fel. A Istanbul Tourist Pass segitsegevel pedig a varos tobbi fo nevezetesseget is gondtalanul bebarangolhatja, hogy felejthetetlen legyen az utazasa.
